Az emberek néha a vélt veszélytől érzett félelmükben képesek valós veszélyt zúdítani önnön fejükre.
- Lev Davidovics Trockij
2000. Tíz évvel vagyunk a vasfüggöny után, minden hatodik benzines kocsira jut egy diesel. Jó részük taxi, vagy kisteherautó. Emiatt (a gazdaság támogatása) a dízel üzemanyag adója jóval alacsonyabb, mint a benziné. Előállítani ugyanis ugyanannyiba kerül mindkettőt. Megnyílnak itthon az első adagolósok. A Kaliforniai Levegőfelügyeleti Hatóság (CARB) vizsgálja a dízelmotorok személyautókban történő bevezetésének a kockázatait. Az Európai Bizottság előtt ott a döntés: a dízelek kevesebb szénmonoxidot bocsátanak ki (ami a tökéletlen égés mellékterméke), hiszen gyengébbek és lassabbak a benzineseknél. Laboratóriumi vizsgálatok nem találnak közvetlen összefüggést a korom és a rák között. A francia gyártók a biztonság kedvéért elkezdenek katalizátort építeni a dízelautóikba (ha a hahu-n vagy a mobilén eddig nem értetted, mit jelent a Renault Megane FAP - hát ezt.)
2005. Az európai utakon minden negyedik benzines kocsira jut egy diesel. Gerhard Schröder német kancellár az autógyártókkal történt találkozó után azt ígéri, hogy amíg nincs közös európai megegyezés, nem teszik kötelezővé a dízelkatalizátort. A német gyártók visszakoznak a 2007-es bevezetéstől, például mert a Volkswagen alig kínál koromkatalizátoros modellt, ellenben például a francia gyártókkal. A Greenpeace tiltakozik, hiszen időközben kutatások bebizonyították, hogy kapcsolat van a dízelkorom és a rák kialakulása között.
2010. Minden harmadik kocsi diesel. Párizsra időközönként a legcsúnyább 70-es évekbeli Los Angeles-t idéző szmogfelhő ereszkedik, a francia főváros ezért időközi forgalmi korlátozásokat rendel el a dízelüzemű személyautókra, illetve a legöregebb, katalizátor nélküli olajkályhákat kitiltják a városból. A legtöbb német gyártó kínál kétutas katalizátorral szerelt modelleket. (Korom-, és NOx utánkezelés)
2015. A Guardian cikke szerint a dízelautók okozta egészségkárosítás mértéke a tízszerese a benzinesekének. Kipattan a dízelbotrány. Amit eddig csak sejteni lehetett, vagyis hogy a német gyártók jó része trükközik a kipufogógáz utánkezelésével, szoftverszakértők kétségen kívül bebizonyítják.
2018. Az úton futó autók fele diesel. A német városok között elsőként Stuttgart korlátozza a dízelautók közlekedését, de hosszú az út még az évi 5000 rákos megbetegedés visszaszorításáig.
A saját hülyeségünk miatt kerültünk ide, segít vajon a hülyeség kilábalni belőle? Az Európai törvényhozók a kilencvenes években úgy döntöttek, hogy a környezetvédelem (CO2) fontosabb, mint az egészségre káros korom és nitrogénoxidok. Olyan szabályozást valósítottak meg, amely drasztikusan megnövelte a dízelek elterjedését a kontinensen, míg Japánban vagy az Egyesült Államokban a dízel személyautó piaci részesedése a 3%-ot sem éri el.
Mi lehet a megoldás, tiltsuk be a dízeleket? Annak forradalom, de legalábbis gazdasági csőd lenne a vége, mert nem vagyunk felkészülve rá, hogy az utakon futó személyautók felét bezúzzuk, még ha állami támogatás járna is érte. Mi lenne mondjuk, ha az autók mostani, dízelmotoros változatokért kért egy-kétmilliós felárát a benzines, illetve a hibrid technológiákba forgatnánk vissza? Csak emlékeztetőül: a dízelek "tartóssága", a millió kilométeres állólámpás Mercik és a Szaharában a mai napig futó 504-es Peugeot-ok futásteljesítménye nem véletlen, egyrészt az akkori dízelek erősen túl voltak tervezve a leadott teljesítményhez képest (egy sem volt 100 lóerőtől erősebb) másrészt minőségibb anyagokból, precízebb megmunkálással készültek (készülnek). Egy harminc éves dízelmotoroban olyan dolgok vannak, amit csak a legújabb benzines motorokban, vagy versenycélokra átalakított benzinesekben látunk: kovácsolt vagy porkohászati eljárással gyártott hajtókarok, kovácsolt, vagy indukciósan edzett dugattyúk, kovácsoltvas, CNC-illesztett főtengely, közvetlen befecskendezés.
Mi legyen a diesel helyett? A közvetlen benzinbefecskendezéses motorok hatékonysága jobb, feltöltéssel dízeleket megszégyenítő nyomatékot lehet kihozni belőlük. Sajnos az előállításuk drága, és mint kiderült, hasonló problémájuk van a koromképződéssel, mint a dízeleknek, elég csak szétnézni a Mini-s fórumokon, hogy néz ki néha 60.000km után a GDI szívóoldala. A kipufogógáz utókezelését tehát itt sem ússzuk meg, öröm az ürömben, hogy egy benzineshez való koromkatalizátor ára körülbelül egyötöde a dízelének. Viszont a motorra lógatott minden kiegészítő berendezés növeli a bonyolultságot, és megbízhatósági kérdéseket vet fel. Tiltsuk be a közvetlen befecskendezést is? A legjobb megoldás, amíg valami jobb energiatárolót ki nem fejlesztünk (a Li-Po akkumulátorok előállítása drága, ritka ásványokat használnak fel a gyártásuk során), ami kevéssé függ egy orosz oligarcha befektetéseitől, addig a vegyes üzemű benzines hibrideket kellene támogatni.
Ha az Európai törvényhozókra bízzuk a kérdés eldöntését, nem vagyok biztos benne, hogy meg mernék húzni a közvetlen befecskendezéses motorok betiltását a hibridek javára. Egyszer már döntöttek a gazdaság és a társadalom egészsége között, és mi vesztettünk.
