2013. Van még két évünk a repülő autókig meg légdeszkákig (felhívnám a gyártók figyelmét, én spóroltam), valamint 30 éves távolságba kerültek olyan autók, amik után nem biztos, hogy megfordulunk a forgalomban; illetve ha látjuk, azt találgatjuk, hogy mennyi lehet még neki hátra. Ismerjük azt a filmet, amiben az autó kilométerórája visszafele számolt, és amikor elérte a 0-t, megújult a verda?

Kezdjük azokkal, amiket már biztosan nem fogunk látni, mert a rozsda megcsócsálta és kiköpte őket húsz évvel ezelőtt.

1. Sokat elmond, ha valamiből egy darab sincs a HaHu-n, és a mobilén is elég két keresőfeltételt beállítani: Renault+Fuego

Az 1980 óta gyártott kupé 1983-ban turbós 1.6-ost kapott, amivel végre 100 ló fölé sikerült tornászni a teljesítményt, katalógus szerint 132-ig. Négy tárcsafék, elektromosan állítható tükrök, fedélzeti komputer, nemdohányzó női tulajdonos... ;-) Meg az a kis francia sikk, ami akkoriban megkülönböztette a többi gyártótól.

Mára jó példája annak, hogy ami ritka volt bemutatásakor, az nem feltétlen vált ilyen korában a vágy tárgyává.

2. De legalább a Renault mint cég még megvan. Nem úgy a második, rég elfelejtett kis sportkupé gyártója

Igen, igazából ő sem '83-as, hiszen a Betát 1972-ben mutatták be, és 83-ban már igencsak a modellciklus végefelé járt, és a híre sem állt valami jól, köszönhetően a brit Lanica-fiaskónak. Pedig ha tudták volna, hogy csak az alapmodell érintett, a HPE/Spider/Montecarlo kupék karosszériája sokkal (izé) jobban bírta a vizet. De a Lanciának vége volt Angliában, így az 1983-ban bemutatott Roots-kompresszoros, 140 lovas, négy tárcsafékes kis rakétából (piacok híján, Amerikát is bukták 81-ben) csak összesen 1272 darabot gyártottak. A neve is a feltöltő nevéből ered: VX - Volumex, azaz térfogatkiszorításos, mint a Roots-töltő. (Discovery-t nézőknek: szupertöltő - brrrr)

Holnap megnézzük azokat, amikből nincs, mert egy árából három Lancia Betát lehetett volna venni.