Vintage órát vásárolni kínlódás: ha keveset gyártottak, lehet nem is fogsz eladót találni évekig, ha még valami kis legenda is kapcsolódik hozzá, akkor drága lesz. A vásárlás után jön a mélyütés: ha használni szeretnéd, szervizeltetni kell, ami annyiba fog kerülni mint a vadiúj órád szervize.
Szerencsére vannak feltámasztott óramárkák ahol a gyártó felismerte ezt a piaci rést: a Fossil tulajdonában levő Zodiac például évek óta árulja a régi legendás óráira megszólalásig emlékeztető új Sea Wolfokat. Amin nekem a legutóbb megakadt a szemem, az a régi Nivada GMT reissue-ja: az Antarctic GMT. Nem sok óra van ami két koronát kapott, az egyetlen másik ami hirtelen eszembe jut, a Bremont búvárórája. A megjelenés napján kattintottam is a kosár ikonjára: a kétféle számlapos közül inkább a sima feketét vettem, nem az előre trópusi színt kapott limitáltat. Farmerból se az előre kiszaggatottat veszem, az óra vagy idővel eléri hogy tropicalra váljon a számlapja, vagy nem.
inkább a fekete...
Lássuk mit kap az ember fia 1600 euróért: mint majd minden olcsó mikrobrand, ez is Kínában készül - de a Stratonommal szemben ennek nem kellett azonnal szerviz; hibátlanul jött elő a szokatalnul igényes csomagolásból. A design szinte 1:1 másolata az eredetinek, nem is fújták fel a ma divatos nagy méretre: 37mm a tok átmérője és a fura formájú óraüveg miatt majdnem 12mm magas. A nagy különbség a werk: az eredeti Enicar 1145 egy pilóta GMT volt, az új Soprod C125 egy irodai GMT szerkezet. Az eltérés az idő beállításában mutatkozik: a pilótaórák elsődleges óramutatója a 24 órás mutatótól függetlenül állítható a szerkezet megállítása nélkül. Ez lehetővé teszi az utazóknak, különösen a pilótáknak, hogy gyorsan utánállítsák a megjelenített helyi időt, miközben a GMT mutató továbbra is az otthoni vagy a referenciaidőt mutatja. Az új werk irodai GMT; a 24 órás mutató állítható fél órás lépésekben, miközben az elsődleges helyben marad. Ez hasznosabb olyan üzletembereknek, akik irodában dolgoznak, de egy második időzónát kell figyelniük (például távoli megbeszélésekhez vagy más régióban dolgozó kollégákkal való együttműködéshez).
A legismertebb pilótaórák ezzel a funkcióval, a teljesség igénye nélkül: Rolex GMT-Master II, Tudor Black Bay GMT, Breitling Navitimer. Irodai óra a Grand Seiko SBGM szériája, vagy a JLC Master Compressor GMT. Ha megnézi az ember ezt a képzeletbeli órásdobozt, egy másik különbség is szembeötlő: a pilótaórák az egyszerű, gyors leolvashatóságot szolgáló kinézetet kapnak, az irodaiak pedig inkább a 'dress watch' kategóriában vannak, részletesebb számlappal, jobban kidolgozott indexekkel, komplikáltabb mutatókkal.
Milyen a Nivada reissue-ja napi használatban? A svájci Soprod szerkezet automatája észrevehetően húzza a rugót, szerencsére nem olyan brutálisan mint egy ETA 7750, de a Rolexnek vagy főleg a Seikónak nem kell aggódnia - a finom működés megmaradt az ő óráiknak. A rally stílusú óraszíj kényelmes bőr (olasz a belesütött felirat szerint). Tényleg, mire jó a két - Nivada logós - korona?
Az óra főbb funkciói az alsóval állíthatók: kinyitva (két fordulat, az óra 5 ATM-ig vízálló) lehet húzni a szerkezeten, egy klikkre kihúzva lehet a GMT mutatót és a dátumot gyorsállítani, két klikkre kihúzva megáll a másodpercmutató és itt lehet az időt beállítani. És a felső? Ez a belső, 24 órás lünettát állítja amivel ugyan kicsit macerásan, de három időzónát tud mutatni az óra. Ilyenkor a sima mutatókról a helyi időt olvassuk le, a 24 órás mutatót és a lünettát használva a második időzónát kapjuk, és a 24 órás mutatót a számlaphoz nézve kapunk egy harmadik időzónát.
Összességében nagyon bejött: jó a méret, el lehet veszni a számlap részletességében (a márka és tipusjel nem csak tamponnyomással van felvive, hanem fizikailag kiemelkedik a számlapról) rendeltem hozzá egy 20mm-es fémszíjat, berakom majd a képét, hogy azzal hogy néz ki. Egy szóval: ha bejön a design, nyugodtan meg lehet venni, a szerkezetet ismerik az órások, a kidolgozás minőségével pedig ebben az árkategóriában szerintem kiemelkedő.
Képek: Nivada
*edit*
egész szépen hordja
