1976 - Niki Lauda balesete. Az osztrák pilóta a verseny előtti éjszakán még megpróbálja jobb belátásra bírni pilótatársait: ugyan a pályát évek óta finomítják, újraaszfaltozzák, de a Forma 1-es kocsik teljesítményével nem tudnak lépést tartani; a pálya hossza miatt nincs elég mentő, sem pályamunkás. Lauda előérzete beigazolódik, ugyan a balesetét nem az időjárás okozza, hanem a Ferrarijának egy új magnézium futóműalkatrésze törik el, de így is majdnem tíz perc telik el mire egyáltalán odaérnek a tűzoltók. A Nordschleifén soha többet nem tartanak Forma 1-es futamot.
Ez fenyegetés?
Ha valakinek köszönheti a pálya a fennmaradását, az Ron Simons. 1977: egy kicsit kopott Giulia gurul a régi bejárathoz*, a holland sofőr odanyújtja a karton bilétát a magányos őrnek, az kilyukasztja, Simons szúr egy egyest, és egyedül lesz. Mennyire egyedül? Nincsenek pályamunkások, nincs mentő - legalább jobban koncentrál a pilóta. Hiányoznak a mai szemnek ismerős Bongart, bocsánat, Lenz autómentők, 22 évet kell még várni, mire az első Playstation konzol elhozza a pályát boldog-boldogtalan otthonába, nincsenek Meuspath és Nürburg utcáin autógyárak fejlesztőközpontjai - olyanok mint Mogyoród ma. A pálya sem egészen olyan mint amit ismerünk; a Klostertal után az út elágazik - jobbra a ma is meglevő Karussel visszafordító van, egyenesen a Steilstrecke. Szó szerint 'meredek út' - a több mint 25%-os meredekségű betonút középre lejt, ahol vályú van a felforrt hűtővíz elvezetésére. Bár itt versenyeztek is, ez főleg az új járművek tesztelésére szolgált, és mivel betonból van, jó része látható a mai napig is.
Vajon tudták hogy jönnek a 120-as Škodák?
Simons (de inkább a Ring) szerencséjére voltak még Alfa mániások, akik imádták a pályát - évről évre jöttek találkozni, beszélgetni, eszmét cserélni - kinek milyen tuningötlete, alkatrésze van. A biztonsági őr már ismeri a brigádot; ha este gyanút fogott, hogy nem ért ki mindenki a pályáról, mindig Simons ment egy 'söprögető' kört és intett az őrnek, hogy lehet zárni. 1985-ben jön az Alfa nagy újítása: az új 75-ös szedán! Jó a recept, ízletes csemegének tűnik az újdonság: erősebb motorok, transaxle elrendezés, elöl torziós rugókon támaszkodik, hátul De Dion-futóműve van Watts-rúddal. A kardán a motor fordulatával pörög, a hátsó féktárcsák bent vannak a váltó mellett, hogy alacsonyak legyenek a rugózatlan tömegek. Bevásároltak az autókból és elkezdték kergetni egymást; a játéknak sokszor keserű gumi és-/vagy olajfüst vetett véget: elkezdték kitapasztalni a kocsik gyenge pontjait.
Simons az elsők között ismerte fel, hogy a Nordschleife nem olyan pálya mint a többi: egy gyakorlott versenyző a legtöbb pályán egy tucat gyakorlókör alatt akár körrekordot is tud állítani egy gyors autóval. Meglepően kevés kanyarkombinációt kell fejben tartani, ha megvan mondjuk 10-15, azzal már oda lehet bátran állni akár a Hungaroringnek, akár Silverstone-nak. Csak egy-egy 'trükkös' kanyarja van mindkettőnek, azt kell kiismerni. A ring nem ilyen. A ring védőszentje ugyanis a görög Mnémoszüné - az emlékezés istennője. Nem számít, hogy milyen vallásba születtél - ha nem adózol az istennő előtt, a tíz perces köridő közelébe se fogsz érni. Sőt. A pálya 72 kanyarjából több mint egy tucat nem belátható. Ha fékezel ahol nem kéne, 10-20 másodpercet vesztesz - ha nyomod a gázt ahol a féket kéne, a kör maradékát egy Lenz autómentőn vagy a mentőautóban abszolválod.
A fotó, amiért kétszer fizetsz: egyszer a racetrackeren és egyszer az autómentőnek
Ezért alapította meg a '75 Experience' nevű tréningprogramot, ami ma már RSRnürburg néven fut: kezdetben a 75-ös Alfákhoz gyártottak versenyfutóműveket és kínáltak versenyzői képzést, aztán ahogy az olasz telivérek kiöregedtek, bekerültek a főépület mögé. Van akinek sok pénzt érnének, de Simons nem adja el őket: "túl sok emlék fűz hozzájuk". Az épület előtt áll vagy negyven autó: a kicsi mérges VW Up! GTi-től a tűzokádó 911 GT3 RS-ig mindenki talál a tudásának és főleg a pénztárcájának megfelelőt. A tréningkatalógus is elég szerteágazó: a Nürburgring és Spa-Francorchamps pályák közül mindkettőn van bevezető, haladó és profi többnapos tréningjük. Én itt szaladtam egy problémába: az alapprogramban adják az autót én viszont mindenképpen a sajátomat szerettem volna megzavarni, azt meg csak a haladón lehet, ami nekifutásból kétszer annyiba kerül.
Ironikus hogy pont a ringen 'öreg, tapasztalt róka' RSR-nek van ez a problémája, de kicsit bealudtak ami az internetet illeti, ha megnézed a youtube csatornájukat, van rajta egy két napos, egy két hetes és egy két éves videó. Inkább angol és amerikai ügyfeleik vannak, akiknek van mit a tejbe aprítania és már ismerik a céget: ha megnézed a 2019-es év végi összefoglalójukat, az egyik kuncsaft a saját 911-eséről magyaráz amit repülőn hozatott. Irigylem a problémáit. Van itt még kismillió autókölcsönző vállalkozás, de csak egynek van kimondott jó online jelenléte: az Apex Nürburgnak.
A vállalkozást 2017-ben alapította egy nemzetközi páros, az orosz autóversenyző Mikhail (Misha) Charoudin és az amerikai ingatlankereskedő-befektetési tanácsadó Robert Mitchell. A felállás egyszerű volt; Robert vesz egy telket amin egy bontásra váró épület van, kipucolják és az lesz az új, közös cég bázisa. Mishára vár az új cég promózása és a 'ringre jövő vendégek instruálása - itt szúrnám közbe hogy megértem ha valaki nem ismeri a youtube csatornájukat. Misha felismerte, hogy mi az amit az algoritmusok az előtérbe tolnak: clickbait címek ("összetörte az autónkat aztán lelépett"), meg az obligát "meglepett arcot vágok a szokatlan háttér előtt". Mindenkit buzdítanék, hogy adjon azért egy esélyt neki, az egyik legőszintébb, legközvetlenebb vlogger, akivel találkoztam - "kicsit túlzásba is viszi néha, de még nem veszettünk miatta szponzort" - nevet Robert.
Az Apex hotel vezetőjét máshonnan ismerem, Dyana majdnem a kezdetek óta a céggel van - én viszont a Warzone nevű internetes játékban futottam bele, amikor csapattársat keresett; a klán akikkel addig játszottam a passzív 'beássuk magunkat' játékmód híve, Dyana (meg én) inkább beleugrunk a lövöldözésbe, hogy jól érezzük magunkat. Adta magát az alkalom, hogy amikor a legújabb bérautójukat, egy Yaris GR-t beszerezték, hogy elguruljak Nürburgba, csapjunk egy csapattalálkozót egy harmadik Warzone játékossal, valamint megtapasztaljam hogy miért esik manapság minden újságíró hasra a Yaristól. Nincs is jobb hely erre mint egy bukóterek nélküli versenypálya.
Egy himba kakukk.
Ember tervez - Robert pár nappal a kocsi bemutatása után elváltotta a Toyotát a ring egyik kanyarjában és ugyan egy köhintés nékül lejött a pályáról, másnap a bemelegítő kör közepén kivillant a motor ellenőrzőlámpája és az ECU letiltott. Motorgenerál egy 1500km-es kocsin, szerencsére csak a hengerfejben kellett rendet rakni. Itt még reménykedtem, de két nappal a lefoglalt időpont előtt egy ügyfél besokallt egy kanyarban és lebontotta a Yaris orrát. Lenz autómentő, második alkalom. 5200km alatt két baleset. Nem áll jól a kis Toyota mérlege.
Azért bedobáltam a kínai akciókamerákat a saját kocsimba és elgurultam Nürburg felé - Koblenzben beugrottam egy fánkoshoz, hogy mégse üres kézzel essek be, no meg a legújabb csapattagnak is vittem egy kis ajándékot. "Kovidos jó napot kívánok" (2021 június eleje van) - az egymás nyakába ugrálás mellőzésével átvettem a szoba kulcsát (a parkolóra néző ablakért pluszpont) kicsit beszélgettünk, és mivel volt még idő a pályanyitásig, elsétáltam az Info-Center felé. Ezt senkinek nem javaslom egyébként, a sokmillió euróért felépített Mamut méretű bevásárlóközpontban 5 (öt) bolt van, a többi üres, a 200km/h-ra képes hullámvasút pedig több helyi lakos egybehangzó véleménye szerint a nyitás napján működött először és utoljára. Kellett ide is egy olyan haszontalan EU-s projekt, mint a spanyolok Don Quijote repülőtere. A nyitási ceremónia után jelentek meg a "Save the Ring" szlogenes pólók és zászlók a boltokban - szerencsére mára már nem akkora a veszélye hogy bezárnák a pályát.
A 'ring rögtön az első napon bemutatkozott - elsőre mentem egy 9:45-ös kört, másodikra egy jóval szétszórtabbnak érződő 9:35-öt, viszont a kocsin kijött egy elég riasztó remegés - az egy hónappal későbbi futóműállítás kideríti majd, hogy az első gumik ha nem is szálszakadtak, de túl sok kátyút láttak már, a hátsók pedig igazi BMW-s stílusban a kifelé terpesztés miatt belül elkoptak. Azért sikerült kékre színezni a széleiket. Robert napja sem volt eseménytelen; még integettem is neki a hotelba visszafele menet, ahogy a több milliós Manthey Racing-kites RS2-esével gurult pár laza körre. Miközben Dianával beszélgettünk, váratlanul megjelent a kocsi megint ("nahát, ez gyors volt"), de az elején levő fűcsomók jelezték hogy nem volt egészen sima az a pár kör.
"Hívnátok kérlek a rendőröket?" Miközben vártuk a Polizei megérkezését, elmesélte mi is történt. Ahogy én lejöttem a pályáról - a videómon levő időbélyeget összenézve a 911-esén levővel - utánam feljött egy 330d kombi, aminek a gazdája az összes pénzét a chippelésre meg ültetőrugókra költötte, az E46-osok tipikus betegségét, a megrepedő kiegyenlítőtartályt viszont már nem javította - a Brünnchen ("Youtube"-) kanyar előtt szétdurrant az elöregedett műanyag, és fellocsolta csúszós hűtőfolyadékkal a pályát, ebbe esett bele Robert olyan 120-as tempóval, lebontva a Porsche aljáról az áramlásterelő lapokat, meg pár nem olcsó apróságot az első lökhárítóról. Jegyzőkönyv, az okozó biztosítójánál feljelentés. A videót nézve nagy mázlija volt, neki meg egy őt követő másik pilótának is, mert a füvön még össze tudták szedni a sodródó autót; viszont egy motoros nem volt ilyen szerencsés, ugyan túlélte az esést, de neki ez volt idén az utolsó köre. Itt egy jótanács: ha két keréken akarja valaki élvezni a Nordschleifét, hét közben menjen, lényegesen kevésbé veszélyes mint hétvégén.
A pályát közben felhomokozták, volt még idő: a saját szekér villáskulcsért kiált, a Yaris tropa, mi legyen, néztem sandán a parkoló felé. A GT86? "Rossz a váltója, most cseréltük, de az új is ropog. Én nem költeném most rá a pénzt, gyere vissza ha megcsináltuk." A 218i viccnek jó, csak kicsit drága, akkor legyen a Cayman GTS. Úgyse ültem még középmotoros Porschéban, nem szívlelem őket, hiába a dinamikai előnyök a 'faros' 911-hez képest, ez az az autó amit nem a szívével, hanem az agyával szeret az ember. Nincs az a szép fémes boxer-hatos hang, turbós négyhengerest kell hallgatni, van viszont precíz, jól felprogramozott PDK váltója. Tényleg jól programozták, húzós kanyarban még idióta gázpedálkezeléssel se lehet váltásra bírni, nem borítja fel a kocsi egyensúlyát, viszont ahogy az egyenes felé fordul a kormány, egy döccenéssel visszavált és kilő a kanyarból. Élvezetes. Az első körben beült mellém Misha is miután mondtam hogy ha az Assetto Corsás köröket nem számolom, ez lesz összesen a harmadik a pályán. Életem legjobb ideje lett végül, 9:04. Akkor is egy 911-es kéne. Vagy legalább egy Alpine A110S.
Beesteledett, vacsora a Warzone-os csapattal. Érdekes társaság a háromgyerekes amerikai családapával, a holland RCN pilótával, a magyar hülyével, Dyana ugye belga születésű, de Németországban él. Ilyen ez a pálya, összehozza az embereket. Misha RCN-es csapattársa meg is jegyzi, hogy azt a kilenc perces időt, amitől én már a plafonon vagyok, egy ügyesebb sofőr a Polo GT-vel is abszolválja. Akkor visszajövök még, mondom én (egyébként is ki kell majd próbálni az új futóművet/gumikat) - nem ez volt az utolsó köröm. Iszunk egyet a motoros srác egészségére, a gyerekek elkezdenek fészkelődni, ideje indulni. Cameron szőke, nyolc év körüli lánya nekem szegezi a kérdést: szerinted melyik autó a leggyorsabb a 'ringen?
Nem tudom prücsök, de azt tudom mi lesz az utolsó kocsi ami végigmegy rajta. Egy minden eresztékében reszkető Alfa 75-ös .
* (az aszfaltív a cikk szerkesztése közben kapott új nevet: ez lett a Sabine Schmitz-kanyar),
